Középiskolai felvételi eredmények 2020

Iskolánkból idén tizenhét gyerek felvételizett középfokú oktatási intézménybe. Tizenhatan írtak központi írásbeli felvételit matematikából és magyarból.

Eredmények számszerűsítve

 
Az osztály jobban teljesített az országos átlagnál. Matematikából több mint hat ponttal az országos átlag felett, magyarból 0,8 ponttal az országos átlag alatt. Összesen 5,7 ponttal az országos átlag felett. [2]
 

 
A legalacsonyabb matematika teszteredmény 11 pont, a legmagasabb 43 pont.
A legalacsonyabb magyar teszteredmény 15 pont, a legmagasabb 43 pont.
Mindenki bejutott abba az oktatási intézménybe, amit első helyen megjelölt.
A továbbtanulás intézmények szerinti megoszlása:

• Gimnázium: 12 fő.
• Szakgimnázium művészeti tagozata: 3 fő.
• Szakképző iskola: 2 fő

 
A Bolyai János Gimnáziumban 3 fő tanul tovább nyelvi és sporttagozatokon, a Katedra Gimnázium informatika tagozatán 2 fő, a kiskunfélegyházi Waldorf gimnáziumban 3 fő, a Mercédesz német nyelvi gimnáziumában 5 fő, a Kandó Kálmán szakgimnázium képzőművészeti tagozatán 1 fő, a Gróf Károlyi Sándor szakgimnázium  képző- és iparművészeti tagozatán 2 fő, a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos szakképző iskolában 2 fő tanul szakmát (fodrászat, pék-cukrászat)

 
Eredmények a számok mögött és azokon túl – avagy mi számít sikernek?

Egyik tanítványom 14. lett a rangsorban a nagy presztízsnek örvendő Bolyai gimnázium angol előkészítő szakán (a felsőfokú nyelvvizsgájára készül), ennek ellenére nem abban az iskolában tanul tovább. Másodikként jelölte meg a Bolyait, és elment oda felvételizni, de sem ő, sem a szülei fő célja nem az oda való bejutás volt. (A rendszer automatikusan arra a helyre irányítja az adott, elegendő pontszámú jelentkezőt, amit elsőként jelöl meg.)

Két másik tanítványom 43 pontos matekkal és 38 illetve 35 pontos magyarral szintén nem a Bolyait jelölte be első helyre. De említhetném azt a tanítványomat is, akit felvettek ugyan első helyen a város egyik nagy presztízsű gimnáziumának művészeti tagozatára, de ő - társaihoz hasonlóan - szintén nem azt az intézményt választotta továbbtanulása helyszínéül.
Vannak kiemelkedő teljesítményű tanítványaim, akik vállalták a megmérettetést és kiváló eredményeket értek el, de nem a város rangos gimnáziumaiban akarják folytatni a tanulmányaikat, és a szüleikkel teljes egyetértésben teszik ezt.

Rákérdeztem a családoknál a szándékokra, egyeztettük a sorrendeket – teljesen tudatos, átgondolt döntésekről volt szó. Egy olyan esetről tudok, ahol az első és egyetlen helyen bejelölt iskola nem feltétlenül az eredetileg preferált választást tükrözte.

Ha nem jött össze a felvételi, mi az oka?

Osztályszinten sikeres arányokat jelez a felvételi.
Egyéni szinten nem mindenkinek.

Vannak olyan tanítványaim a remek matekosok között, akiknek a felvételi eredmények tükrözték a képességeiket és az előzetes teszteredményekkel sem korreláltak. Az osztályteremben vagy otthon 45 perc alatt is 40 pont feletti teszteket írtak - azonban 2020. január 19-én ez nem sikerült nekik. Megemlítem például annak az ikerpárnak az esetét, akik mindketten kiemelkedő matematikai intelligenciával rendelkeznek, időben el is kezdték a felkészülést, egyikük azonban nem tudta a 40 pont feletti teljesítményt produkálni az felvételi napján.
Mindketten ugyanúgy készültek fel: az iskolában és otthon is ugyanazt kapták.

Ugyanakkor van olyan tanítványom is, aki az iskolai matematikai és magyar feladatokban nem számított kiemelkedőnek; a felvételi tesztben viszont messze maga fölött hozta a pontszámokat, ami elég is volt neki a Bolyaiba való bejutáshoz.

Ismerve a tanítványaimat úgy sejtem, hogy életük első, nagyon nagy téttel járó vizsgáján azok tudtak közülük nyomás alatt is jól teljesíteni, akiket eleve egy nyugodt alaptermészettel áldott meg a sors. Akik jól tudnak összpontosítani stresszhelyzetben is, és akiknek a figyelmét a szorongás nem vonta el a feladattól.
 
Milyen nyomásról és szorongásról beszélek?

Arról, amivel a világ körülveszi őket.
Arról, ami például otthonról is jöhet. A család sokszor kimondatlan elvárásairól, amelyekben szerepet játszhat a presztízsszempont, a teljesítménykényszer, a másik vagy nagyobb testvér példája, a „most minden eldől” háttérzenéje. Arról a komisz körülményről is beszélek, hogy ezek az addig teljesen szolidáris közösséget alkotó kamaszok végeredményben egymás versenytársai lettek ebben az abszurd helyzetben.
Abszurd, mert valójában a középiskolai felvételin nem arra kíváncsi a rendszer, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem hogy mit nem tudnak. Vannak a sima feladatok, azokon felül pedig kettő vagy több versenyfeladat. Matekból majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.

„Apa, de hát nekem erre nem volt tíz percem…”

Egyik tanítványom mesélte, hogy a felvételi után az édesapja nekiállt az egyik problematikus feladatnak; tíz perc alatt meg is volt vele…. Egy feladattal. Egy felnőtt.

 „Ez ilyen szinten nem általános iskolai tananyag, az iskolai matematikaoktatás ehhez kevés, a felvételire külön kell gyakorolni, készülni” – mondta a középiskolai felvételiről Baloghné Békési Beáta, a legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője.”

Ami a magyar írásbelit illeti:
„A Javítási-értékelési útmutató és a felvételi egésze számos problémát vet fel” – ezt Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője, az ELTE Radnóti Miklós gyakorlógimnáziumának tanára írta válaszlevelében, amelyben szakmai állásfoglalását kértem pontozási rendszerben fellelt anomáliákkal kapcsolatban.
A középiskolai felvételi vizsga szelekcióra épül, a külső elvárások irreálisak. „A felvételi rendszer jelen állapotában arra is jól rámutat, milyen nagyobb, általánosabb problémahalmazzal küzd a magyar közoktatás már jó ideje - a felvételi ennek leképeződése is.” – írta válaszlevelében Arató László.

Igen, ez világos. Hiszen ezért alapítottunk alternatív iskolát.
Kérdés, hogy a Waldorf-pedagógia alapvetése és a magyar közoktatás rendszere között feszülő ellenmondással mit kezdünk tanárként, mit szülőként - és főleg mit kezd a gyerek azzal, amit a rendszer és mi közvetítünk felé.
 
Mire lehet felkészülni és mire nem?

Hetedik osztály második félévétől jártak felvételi előkészítőre a tanítványaim, matematikából szaktanárral. Mivel többségük nem Waldorf középiskolába ment tovább, élve a tananyag epochális tagolás lehetőségével a matematikát és magyart első félévben több epochában tanultuk, előrevéve a második félév epocháit is. A felvételi előtti utolsó hónapokban minden héten többször írtunk  teszteket 45 perces időkorláttal, majd közösen megoldottuk, átbeszéltük a feladatokat. Lelkesen újságolták a hétvégenként otthon is időre megoldott feladatsorok 40 pont feletti eredményeit.

Sokmindent tanultunk a felvételire való felkészülés ideje alatt, majd pedig az eredményeket látva. Nem csak matekból és magyarból.
Érdekes lett volna egy szülői esten megcsináltatni a szülőkkel a felvételi tesztet, hogy lássuk: képes-e egy átlagos, ép értelemmel rendelkező felnőtt megbirkózni a szöveges feladatokkal, a mássalhangzótörvényekkel…

Ha ugyanis nem vagyunk képesek 45 perc alatt produkálni a gyerektől elvárt 40 pont feletti teljesítményeket, akkor nincs morális alapunk számonkérni rajtuk azt, amit elvileg nekünk is tudnunk kell, hiszen kijártuk az általános iskolát.
 
Tanárként és szülőként is azt tudom mondani minderről: teljesen hiábavaló és káros a felnőtt világnak az az elvárása, hogy egy 14 éves ember a szoros időkorlát és az elvárások okozta stressz mellett gyűrje le még a temperamentumából adódó nehézségeket is, és teljesítsen úgy, ahogy sok esetben egy felnőtt sem tudna.
Különösen nagy figyelemmel kell erre lennünk egy Waldorf iskolában.

A gyerekeink helyt álltak.
Köszönet érte.
Kecskemét, 2020. július 21.                                Pető Melinda osztálytanító