Játékok, tárgyi környezet egy Waldorf óvodában
Amikor valaki belép a Csillagbölcső Waldorf Óvoda csoportszobáiba, rögtön feltűnik számára, hogy más tárgyi környezet veszi itt körül a gyerekeket, mint általában az óvodákban.
A Waldorf óvodákban kevés a kész játék. Van ceruza, természetes alapú festék, gyapjú, jó minőségű viaszkréta és -gyurma, textilek, kendők, kagyló, kavics, termések, fadarabok.
Minden megtisztítva és simára csiszolva, hogy ne sérüljenek meg a gyerekek, ha a kezükbe veszik. A gyerekek sokat dolgoznak ezekkel az eszközökkel; mindennapos a kézműves tevékenység.
Azok a gyerekek, akik a különböző tárgyakból a fantáziájuk és kreativitásuk segítségével alakítják ki az aktuális játékaiknak megfelelő eszközöket, nem unatkoznak akkor sem, ha nincsenek körülvéve kész játékokkal. A könnyű és mozgatható bútorokból tetszésük szerint alakítanak ki gőzhajót, boltot, vonatot, cirkuszt stb.
"A világgal való érintkezés során nem csak megismerni és szemlélni akarjuk a világot, hanem meg is akarjuk változtatni - rá a akarjuk nyomni a világra a magunk bélyegét. Mindegy, hogy a gyermek mesél, barkácsol, labdával játszik vagy főzőcskézés közben keveri a kását - maga a tevékenység az ő öröme." - írja Christoph Lindenberg Waldorf iskolák - szorongás nélkül tanulni, tudatosan cselekedni című könyvében.
A Waldorf óvodákban mellőzik a modern játékipar produktumait. Nem valamiféle romantikus múltidézés ennek az oka. Az a megfontolás húzódik meg e gyakorlat mögött, hogy a gyerekek játék-tevékenységének a forrása alapvetően maga a gyerek belső ereje, fantáziája legyen - ebből épül igazán. Minden olyan játék, amiben a gyerek például a saját spontán mozdulatait használja, fejlesztőleg hat. Ilyen az, amikor például kialakít egy formát homokból. Egy kész kirakós játékban megadott formákba kell belehelyeznie szintén megadott formákat, ez esetben egy megváltoztathatatlan séma szerint kell mozdítania a tárgyakat. A gondolkodás alakulása és a mozgás összefügg. Pár építőkocka, kavicsok, fadarabok, textilek, papír, saralás - ezekkel mind ő maga alakítja a magát az anyagot is és a játék menetét.
A modern játékipar rengeteg olyan tárgy megvásárlására csábít, amely szórakoztathatja ugyan ideig-óráig a gyerekeket (ilyenek pl. a nyomásra hangot kiadó kütyük), de alapvetően passzivitásra kényszerítik őket, nem fejlesztik a belső erőiket (motoros képességeiket, fantáziájukat).
A szórakozás és a játék nem ugyanaz.
"A kisgyerek mozgása a játék.
A kisgyerek beszéde a játék.
Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd elmélyülten és jól gondolkodni."
(Vekerdy Tamás)
A Waldorf óvodákban kevés a kész játék. Van ceruza, természetes alapú festék, gyapjú, jó minőségű viaszkréta és -gyurma, textilek, kendők, kagyló, kavics, termések, fadarabok.
Minden megtisztítva és simára csiszolva, hogy ne sérüljenek meg a gyerekek, ha a kezükbe veszik. A gyerekek sokat dolgoznak ezekkel az eszközökkel; mindennapos a kézműves tevékenység.
Azok a gyerekek, akik a különböző tárgyakból a fantáziájuk és kreativitásuk segítségével alakítják ki az aktuális játékaiknak megfelelő eszközöket, nem unatkoznak akkor sem, ha nincsenek körülvéve kész játékokkal. A könnyű és mozgatható bútorokból tetszésük szerint alakítanak ki gőzhajót, boltot, vonatot, cirkuszt stb.
"A világgal való érintkezés során nem csak megismerni és szemlélni akarjuk a világot, hanem meg is akarjuk változtatni - rá a akarjuk nyomni a világra a magunk bélyegét. Mindegy, hogy a gyermek mesél, barkácsol, labdával játszik vagy főzőcskézés közben keveri a kását - maga a tevékenység az ő öröme." - írja Christoph Lindenberg Waldorf iskolák - szorongás nélkül tanulni, tudatosan cselekedni című könyvében.
A Waldorf óvodákban mellőzik a modern játékipar produktumait. Nem valamiféle romantikus múltidézés ennek az oka. Az a megfontolás húzódik meg e gyakorlat mögött, hogy a gyerekek játék-tevékenységének a forrása alapvetően maga a gyerek belső ereje, fantáziája legyen - ebből épül igazán. Minden olyan játék, amiben a gyerek például a saját spontán mozdulatait használja, fejlesztőleg hat. Ilyen az, amikor például kialakít egy formát homokból. Egy kész kirakós játékban megadott formákba kell belehelyeznie szintén megadott formákat, ez esetben egy megváltoztathatatlan séma szerint kell mozdítania a tárgyakat. A gondolkodás alakulása és a mozgás összefügg. Pár építőkocka, kavicsok, fadarabok, textilek, papír, saralás - ezekkel mind ő maga alakítja a magát az anyagot is és a játék menetét.
A modern játékipar rengeteg olyan tárgy megvásárlására csábít, amely szórakoztathatja ugyan ideig-óráig a gyerekeket (ilyenek pl. a nyomásra hangot kiadó kütyük), de alapvetően passzivitásra kényszerítik őket, nem fejlesztik a belső erőiket (motoros képességeiket, fantáziájukat).
A szórakozás és a játék nem ugyanaz.
"A kisgyerek mozgása a játék.
A kisgyerek beszéde a játék.
Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd elmélyülten és jól gondolkodni."
(Vekerdy Tamás)