Kecskeméti Csillagbölcső Waldorf Óvoda tel.: +36 76 954 970, +36 20 422 7745
e-mail: ovoda@csillagbolcso.hu
cím : Kecskemét, Napsugár u. 2.
Csillagbölcső Waldorf Általános Iskola és AMI tel.: +36 76 954 970, +36 30 373 6246
e-mail: iskola@csillagbolcso.hu
cím : Kecskemét, Szolnoki út 20.

Tanáraink

Borbás Dóra
2020/21-as nevelési év 2. osztályos tanító.
Kecskeméten születtem, itt érettségiztem. Az érettségi után az első munkahelyem a logopédiai előkészítő osztályban volt, a tanítók mellett dolgoztam asszisztensként, gyermekfelügyelőként egy évet.
A következő években Budapesten tanultam, az ELTE Bölcsészkarán magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanárként végeztem, illetve a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán gyógypedagógiai diplomát szereztem.
Az egyetemi, főiskolai évek alatt sérült gyerekek táboroztatásába kapcsolódtam be.
Miután végeztem, a Budapesti Korai Fejlesztő Központban dolgoztam három évet korai fejlesztőként, illetve értelmileg akadályozott kisiskolás gyerekek tanulását segítettem.
Első gyermekünk érkezésekor költöztem vissza Kecskemétre. Három gyermekünk van, egy lány és két fiú, mindhárman iskolások. A gyerekeimmel otthon töltött időszakban több helyen is tartottam baba-mamás foglalkozásokat, játszócsoportokat.
2011-ben hívtak el az induló Aranykapu Gyermekházba, ahol gyógypedagógusként teamben dolgozva állapotfelméréseket végzek, illetve egyéni és kiscsoportos komplex gyógypedagógiai fejlesztéseket, autizmus specifikus terápiákat csinálok, mozgásterápiát, szülőtréningeket tartok.
Az Autizmus Alapítványnál és a Budapesti Korai Fejlesztő Központban tanultam autizmus specifikus terápiát.
Kétféle mozgásterápiás tanfolyamot, a Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápiát és a Komplex Mozgásterápiát végeztem el.
2018 őszén pedig egy nagy vágyam vált valóra, Boldizsár Ildikónál tanulva alkotó-fejlesztő meseterapeuta lettem.
Ezt követően egy mesés fordulattal pedig a Csillagbölcső Waldorf Iskolába érkezem és a 2019 őszén induló első osztályának osztálytanítójaként várom nagy szeretettel a leendő elsősöket.
 

Csizmadi Csilla
3-4. osztály tanítója 
1991-ben születtem Szabadszálláson, gyermekkorom első 4 évét Tasson, későbbi éveit Kunszentmiklóson töltöttem. Gyerekként alig aludtam, szinte mindig talpon voltam, sokat beszéltem és folyton volt valami fontos elintéznivalóm—például borsót eszegetni nyersen a kertben, libákat kergetni, tojásokat összefogdosni.
Általános iskolai éveim meghatározó élménye, hogy egy olyan tanítónénit kaptam első osztályban, akire mai napig szerettettel tudok gondolni, mondatai visszacsengenek a fülemben és meglátta bennem az értékeket.
2013-ban végeztem a Szegedi Tudomány Egyetemen, majd 2014-ben a Eötvös József Főiskolán.
2014 őszén elkezdtem dolgozni egy óvodában, 2015-ben pedig megszületett saját gyermekem. 2015-től lányommal együtt jártunk a Szegedi Tudomány Egyetem Neveléstudományi Képzésére, ahol először statisztika, majd segítő fejlesztő szakirányon tanultam.
2017 őszén visszaköltöztem családommal Kecskemétre, ahol újra munkába álltam. 2018-ban befejeztem mesterképzéses tanulmányaimat, 2019-ben pedig megszereztem pedagógiai minősítő eljárásban a pedagógus I. fokozatot.
2019 nyarán kaptam meghívást, hogy a Csillagbölcsőben dolgozzak, és egy sorsfordulatnak köszönhetően szeptemberben osztálytanító lettem.
Szeretném, ha a velem együtt élő gyermekek jó példát láthatnának maguk körül, társaikkal békében, a természettel nyugalomban, harmóniában tudnának élni. Szerintem nincs annál nemesebb a tanításban, mint meglátni, hogy belőlük lesz a jövő nemzedéke és nincs annál értékesebb, mint hatással lenni erre a jövőre.
 


Lipóczki Szilvia
5-6. osztály tanítója
Lipóczki Szilvia vagyok. 1979 –ben születtem Kecskeméten. Gyermekkoromat Lakiteleken, a tanyánkon töltöttem. A húgommal sokat énekeltünk és játszottunk a magunk készítette játékokkal. „Régiből újat” – ez valahogy mindig visszatérő érték az életemben. Amink nem volt, azt el tudtuk képzelni.
A gimnázium elvégzése után tanácstalanul álltam a felvételi előtt: „Mi legyek?” Édesapám javasolta, hogy ha szeretem a gyerekeket, menjek tanítóképzőbe. Így tettem: tanító-óvodapedagógus lettem. Négy évig dolgoztam a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában, roma gyerekekkel. Együtt dolgoztunk, együtt tanultunk, együtt lélegeztünk. Tudtam, hogy jó helyen vagyok, és azt csinálom, amit szeretek. Azokban az években pillantott rám először az alternatív iskola: éreztem, hogy abba az irányba szeretnék menni. De várakoznom kellett, amiért nagyon hálás vagyok, hiszen két csodálatos gyermekem született. Amikor újra munkába álltam, az iskolánk bezárt, ezért óvónői állást kaptam. Féltem tőle, mert új volt, de nagyon fontos évek következtek. A Ménteleki Óvodában sokat tanultam arról, hogy ki a Gyermek, hogy mitől az, aki, hogy mettől meddig tart, hogy hogyan lehet jól, hogy hogyan lehetünk jól együtt, hogy hogyan tanulnak a játékon keresztül és hogyan utánozzák le az őket körülvevő világot, és hogy nekem ebben mekkora szerepem van. Mikor ezekből útravalóul már egy nagy csomaggal lehettem gazdagabb, hívást kaptam: a Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskolában lehetek tanító. Szeretném, hogy a tanulást a tapasztalás határozza meg és abból stabil alapot kapjanak; hogy a gyerekek egészséges határok között biztonságban legyenek szabadok; hogy az egymásra tekintésben a tisztelet természetes úton alakuljon ki és legyen jelen; hogy együtt megőrizzük a „régiből újat”; hogy egész világukban jól legyenek; hogy a szemükben valódi önmagamat lássam, akire én is felnézhetek.
 


Besze Márk
7-8. osztályos tanító
1984 –ben születtem, Kiskunfélegyházán. Gyerekkoromban sokat kardoztam, meg harcoltam az udvaron a magam válogatta seprűnyelekkel és léggitároztam mikor Roxette dal ment a tévében. Tudom, mi a kapcsolat a magnókazetta és a kék-fehér csíkos golyóstoll között, és emlékszem a Juli sulira is.
Az általános iskola után számítástechnikai szakközépbe mentem tovább, ahol ráébredtem arra, hogy az angol nyelvhez van némi tehetségem. De az angol szak helyett elég valószínűtlen módon kikötöttem a tanítóképző főiskolai karon, ahol lenyűgözött, hogy milyen fontos mesterség ez (gyerekkorom óta olyan munkát szeretnék, amivel hasznára lehetek a világnak), nem mellesleg drámapedagógiai tapasztalatokat is szereztem az olykor este tízig tartó kurzuson.
Diplomázás után a Fülöpjakabi Általános Iskolában kezdtem napközizni, ahol remek, de nem a hagyományos „államis” kapcsolatom alakult ki a gyerekekkel. Kitérők után a ménteleki iskolában életem egyik legnagyobb feladatát kaptam, mikor tizennyolc elsős osztályfőnöke lettem. Ők bepótoltatták velem azt, amit az iskolában nem tanultam meg. Közben komoly adagokban kaptam vissza, amivel én is boldogítottam a tanáraimat annak idején. Sok olyan történt ebben az osztályban, ami szokatlan vagy meghökkentő lehet a hagyományos iskolai környezetben, ezeket azóta is fontosnak tartom. Senki nem emlékszik már arra, hogy negyedik – vagy akár nyolcadik – év végén hányas volt a bizonyítványban, de az osztály hangulatára, a tanárok viselkedésére mindenki. Nagyon fontosnak tartom a megingathatatlan tantárgyi alapokat, ugyanakkor szeretném, hogy az iskola, segítsen a gyerekeknek abban, hogy megtudják: mi a saját véleményük, megismerjék az ízlésüket, ezt tudják közölni a többiekkel, figyelembe vegyenek másokat is, sikeres kommunikációs technikákat alkalmazzanak. Hogy ismerjék a türelmet, tudják, mi a kitartás. Hogy együtt legyen minden ahhoz, hogy megértsék maguk körül a világot.
 


Pető Melinda
1. osztály tanítója, osztálytanító

Tanítónak készülök gyerekkorom óta. Ebből a célból mentem történelem szakra a Miskolci Egyetemre majd végeztem el a Táncművészeti Főiskolán a táncpedagógus szakot, ezért tanultam drámapedagógiát. A Waldorf osztálytanítói képesítésemet az ELTE Bárczy GyPK-n szereztem. A GYES évei alatt Waldorf iskolákban hospitáltam, készülve az osztálytanítói feladatokra.
Időközben elvégeztem el a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú képzését.
2015-ben a Csillagbölcső Waldorf Egyesülettel új iskola alapításába fogtunk. A létrejövő iskola ötödik osztályának tanítója lettem. Az indulást követően két évig az iskola vezetését elláttam az iskola vezetését az osztálytanítói teendőim és az évente beinduló első osztályok beiskolázási feladatai mellett.
2020. júniusában elballagott az osztályom – az iskola történetében az első nyolcadik osztály. A velük töltött négy évről azt mondhatom, hogy áldásként éltem meg – minden kollégám ilyen osztályra vágyik. Az iskolaalapító szülői kör bízta rám gyermekei tanítását, és a feladatom önmagát jutalmazta – egy remek közösséget vezethettem.
Az állami iskolában szaktanárként eltöltött évek alatt javarészt azt tanultam meg, hogy mit és hogyan nem érdemes, illetve nem is szabad tanítani. A Waldorf iskolában megtanulhattam úgy tanítani, hogy ballagó tanítványom a búcsúzó beszédében azt mondhassa: „Minden reggel kíváncsian vártam, az előttem álló napot.
Három gyermekem van, mindhárman Waldorf óvodába és iskolába járnak és/vagy jártak. 

 A világot úgy ismerjük meg, ha rákérdezünk – a kész válaszok helyett a kérdezés képességét kell kialakítanunk a gyerekekben.
Szabadságra nevelni nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk, hanem azt, hogy segítjük a gyerekeket a világ megtapasztalásában és az önmagukra találásban. Ez kölcsönös. Csak így lehetséges, hogy ne az iskolának, hanem valóban az életnek tanuljunk.
Idén ballagott el az osztályom - az iskola történetében az első kimenő osztály.
Várakozással tekintek a következő évek elé is.
 


Harczi Sándor
Bothmer-gimnasztika szaktanár, intézményegység vezető
Hátrapillantva eddigi életutamra igen változatos kép tárul elém. Műszaki középiskolában végeztem, s dolgoztam ezen a területen 15 évig. Megfordultam multinacionális és kisvállalkozói szektorban, voltam alkalmazott és vezető is. Beleláttam sok-sok műszaki területbe, így szerezve sok gyakorlatias tapasztalatot. Otthonunk szépítését, karbantartását is leginkább magam végzem.
Tanítóként végeztem a Kecskeméti Főiskolán, majd Bothmer-gimnasztika képesítést szereztem a 4 éves budapesti képzésen, amely a Waldorf pedagógián belül a testnevelést, mozgás órákat jelenti.
2001-től veszek részt Kecskemét Waldorf életében, a műszaki ismeretszerzéshez hasonlóan betekintést nyerve annak minden területére. Civil szervezet és intézmény alapítóként, gazdasági vezetőként, pedagógusként és Waldorf-szülőként.
2018 szeptemberétől elsősorban pedagógusként segítem ezt a nagyszerű világot, és igyekszem egyensúlyt teremteni a pedagógusok-gyermekek-szülők alkotta hármas világban.
Waldorf óvónő párommal 3 gyermeket nevelünk.
Egyszerre érdekel magának az Embernek a belső dinamikája, s vele együtt az őt körülvevő világ mozgatórugói.
 
 


Bedekovics Krisztina
Német nyelvtanár
Bedekovics Krisztina vagyok. Bács-Kiskun megyében nőttem fel és itt is jártam iskolába. Gyerekkorom óta pedagógus pályára készülök.   
Nagyon szeretek gyerekek között lenni. Számomra fontos, hogy a gyerekek szeressék és élvezzék a tanulást. Bár német szakot végeztem, szerencsére az elmúlt 16 év során volt lehetőségem több tantárgy területén, illetve napközis nevelőként is tapasztalatot szerezni. Így megláthattam azt is, hogy mit és hogyan érdemes tanítani a különböző korosztályoknak. A gyerekek képességei különbözőek, ezért mindenkiben meg lehet találni azt, amiben a legtehetségesebb. Ez úgy lehetséges, hogy mindig figyelembe kell venni az egyéni képességeket.
Bízom benne, hogy a jövőben sok gyermeket segíthetek hozzá ahhoz, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, boldog felnőtt váljon belőle.
 
 
 
 


Roszikné Laczi Ildikó
zenetanár
Laczi Ildikó vagyok, zeneterapeuta, öt gyermekes édesanya.
Kicsi koromtól központi szerepet töltött be a zene az életemben. A Kodály Iskolában végeztem mind általános iskolai, mind gimnáziumi tanulmányaimat. 1996-ban szereztem diplomát a Kecskeméti Főiskolán, óvodapedagógus-tanító szakon ének műveltségi területtel. Főiskolásként személyes kapcsolatba kerültem Kokas Klárával, az ő pedagógiai nézetei iránymutatóvá váltak a számomra. Így folytattam a tanulást és 2006-ban zeneterapeuta lettem. Dolgoztam óvodában, iskolában és előkészítő osztályban.
Mindegyik területen azt tapasztaltam, hogy segíti a zene a gyerekek önkifejezését, erősíti önbizalmukat, hatékony szorongásaik-félelmeik oldásában, miközben maga az éneklés-zenélés fejleszti koncentrációjukat, alkalmazkodó képességüket…

 
Tarjányi Tamás
testnevelőtanár és napközis
Édesanyám harmadik fiaként kezdtem meg a pályafutásomat. Az iskolai és ifjú sportolói években sok nevelőm és edzőm volt, akik követendő és kerülendő példák armadájával láttak el, milyen is pedagógusnak, vezetőnek lenni. Bizony nem egyszerű, ezért is tartom kihívásnak a munkám.
  
Sorban haladva a tanulmányaim: Vásárhelyi Pál általános iskola, Piarista általános iskola majd gimnázium. A Pécsi tudományegyetemen a testnevelő tanár szak elvégzése mellett a vízimentői szakmát is elsajátítottam. Ezekben az években sok gondolata támad az embernek: Biztosan ezt akarom csinálni? A gyakorlatban dől el minden, és évről évre egyre jobban hiszem, hogy ezt nekem találták ki.
Jártasságot a Kertvárosi, Kandó, Rákóczi iskolái mellett Kiskunfélegyházán a Kossuthban és a Közgében szereztem. A tanítás mellett edző is vagyok, utánpótlás korúak fiúknak tanítom a kézilabdázás fortélyait.

Gyermekeket tanítani módszer kérdése, rájönni hogyan tanulhatunk tőlük, már igazi rejtvényfejtés.