Ünnepeink

A Waldorf óvodában állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változása és az ezzel kapcsolatos tevékenységek, munkák.
Az ünnepek az év és az élet fordulópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolják össze az embert. A természet szüntelen körfogásban éli ritmusát; tavaszi újulásban, nyári fényben, őszi érettségben, téli álomban. Mindez hasonlít a be- és kilégzés, az álom és az ébrenlét ritmusához. Gondoljunk csak az évszakok különbözőségére: a tavasz és a nyár a kiáradás, a keletkező élet időszaka; míg az ősz és a tél a lecsendesedés, a befelé fordulás, a természet visszahúzódásának az időszaka.
A Waldorf óvodában ünneptől ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban próbál élni az óvónő és a gyermek.
Az ünnepek megformálását bizonyos tradíciók segítik: ezek részben az ősi és népi hagyományokhoz, részben a keresztény kultúrkör szokásaihoz kapcsolódnak, részben pedig a gyerekek számára befogadható „képek”ből állnak, mint amilyen például az évszakasztal.
Mivel egy kisgyerek még nem fogalmakban gondolkodik, az ünnepek belső tartalmát nem magyarázatokkal visszük hozzájuk közel, hanem érzékekkel felfogható, átélhető formában. Az ünnepek megjelenítése azonban minden alkalommal az ünnephez való új, személyes viszonyt, kíván az óvónőtől; ha ő maga is a lelke mélyén éli meg az ünnepet, akkor ezáltal tudja élővé tenni a kisgyermek számára. A csoportszobában tükröződik az adott évszak hangulata és az évkörön belüli ünnep jellegzetessége: képválasztásban, szimbólumokban, virág- és termésdíszekben, a textíliák színeiben.
Mindez mindig megjelenik az évszakasztalon, ahol a gyermekek egyszerre találkoznak az ünnep tartalmával, a mesevilággal, a közös együttlétek élményeivel. Karácsonyra készülődve itt vannak a betlehemes figurák, novemberben a törpék, tavasszal a tündérek, januárban a háromkirályok stb.
A választott mesék, versek, dalok tartalma, az ünnepi időszakban folytatott tevékenységek és munkák jellege a kisgyerek számára érzékelhető szinten beszél arról, hogy milyen időszakban van ő éppen.
Az ünnepre készülődés időszakában jellemző a tevékenységeket és munkákat az óvónő a gyermekekkel együtt a végzi; ilyen például a betakarítás ünnepre a gabona őrlése és kalács sütése vagy Szent Mihály időszak idején a kicsi fakardok csiszolása, faragása, novemberben kicsi lámpások készítése.
Az ünnepre készülődés tevékeny, mégis várakozással teli – a heti tevékenységekben bekövetkező egyre gyakoribb apró változásokból lehet észrevenni, hogy az ünnep közeleg.  
Havonta egy illetve két ünnep tartalmával találkoznak a gyerekek: