Vegyes korcsoport

A Waldorf óvodák csoportjai életkorilag szándékosan vegyes összetételűek.
Ez sok lehetőséget adnak a szocializációt segítő képességek kialakításához. 
 A vegyes korcsoport egyrészt hasonlít a család természetes közegére (testvérek), másrészt a felnőtt és a kisgyerek között a nagyobb gyerekek kitűnő közvetítők. A nagyobb gyerekek például már ismerik a csoport szokásait, napirendjét, és ezt teljesen természetes módon hagyományozzák át ‒ az utánzás által ‒ a kisebbekre.
Gondoljunk arra, hogy mennyivel könnyebben kapcsolódik be egy játékba egy kisgyerek, ha látja, hogy a nagyobbak is benne vannak, mintha a felnőtt direkt felszólításának kéne engedelmeskednie. A kicsik például jobban elfogadják, hogy az évszakasztal („szépsarok”) nem játék céljára szolgál, ha erre egy nagyobb gyerek figyelmezteti őket. Az óvónő által gyakorolt nevelési stílus, módszer a gyerekek utánzási képességeire épül, de a követendő minták lehetnek maguk az óvónőt utánzó gyerekek is ‒ egymás számára. Ez megnyilvánul abban is, ahogyan a nagyok eltanulják az óvónőtől a segítőkészséget a kicsik felé, vagy ahogyan a kisebb gyerekek tiszteletben tartják azt, hogy vannak tevékenységek, amelyeket csak a nagyobbak végezhetnek (ilyenek például az iskolára való felkészítő speciális tevékenységek).
A Csillagbölcső Óvoda ‒ eltérően a Waldorf óvodák többségének általános gyakorlatától ‒ két és fél éves kortól fogadja a gyerekeket. A legkisebbek által igényelt gondoskodás nagyobb terhet ró az óvónőkre, ezért a munkaszervezést úgy alakítják, hogy a csoportokban a két óvónő munkáját mindig segíti a dajka jelenléte.